Több mint kétórás telefonbeszélgetést folytatott a két világhatalom első embere, akik hamarosan személyesen is találkozhatnak. Sok kérdés szóba került, de Tajvan miatt kiéleződött az ellentét, mert oda készül Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke.
A kommunista párt kizárólagos hatalmának elismeréséért cserébe fellendülést ígért Hongkongnak Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, aki három év alatt felszámoltatta a demokrácia maradványait is a városban, amelyet egy tágabb gazdasági térbe építhetnek be.
Hongkong autonómiáját a vállalt 50 év felénél eltiporta Peking, és most a kormányzói posztra ültetett emberétől várja, hogy garantálja a rendet, ami az ellenzék teljes felszámolását igényli.
A jelek szerint a Blizzard a kínai közösségi oldalon, a Weibón arról írt, hogy a kínai elnöknek le kellene mondania.
A javaslatról jövő héten szavaznak a brit alsóházban.
A Fülöp-szigetek nemrég megválasztott elnöke, Ferdinand Marcos Jr a kínai elnökkel megállapodott abban, hogy erősítik a két ország együttműködését. A Fülöp-szigetek stratégiai pozíciója a Dél-kínai tengeren és Kína egyre expanzívabb külpolitikája együtt okot adhat némi aggodalomra.
A kínai elnök tovább akarja fejleszteni a két ország kapcsolatát.
Diplomáciai roham indult Indiáért az ukrán háború kapcsán, és a hatalmas ország kötéltáncot jár. A tét, hogy az USA el tudja-e szakítani hagyományos szövetségesétől, Oroszországtól.
Az ilyen trükkös diktátorok sajátja, hogy a polgárokat történetekkel etetik. Elferdítik az igazságot, propaganda-trükkökkel bebeszélik az embereknek, hogy kristálytiszta demokráciában, szabad országban élnek. A magyar választás tökéletesen beillik a képbe, írja a német lap.
A Moszkvával szorosra szőtt kapcsolat és Washington figyelmeztetése jelentette sziklák között kell lavíroznia Pekingnek, hogy az ukrajnai konfliktus geopolitikai győztese lehessen.
A hírek szerint közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő beszélgetést folytattak a felek.
A nap egyik legfontosabb telefonbeszélgetése a kínai és az amerikai elnök között zajlott. A téma az orosz–ukrán háború volt.
Valószínűtlen, hogy egyetértés születne a két vezető között Oroszország ukrajnai háborúját illetően, ráadásul a hangnemet az amerikai fél meg is alapozta azzal, hogy súlyos következményeket emlegetett arra az esetre, amennyiben kínai cégek támogatnák Vlagyimir Putyint katonai, vagy gazdasági segítséggel.
A vezető amerikai konzervatív lap egyik rendszeres külsős szemleírója szerint Putyin és Hszi megállapodása nyomán immár hivatalosnak tekinthető, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egy olyan tekintélyuralmi összefogással néznek szembe, amely a Baltikumtól a Csendes-óceánig terjed. William Galston a több mint 100 éves washingtoni független agytröszt, a Brookings Intézet egyik vezető elemzője, aki Clinton alatt két éven át a belpolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.
Hivatalosan is elkezdődött a pekingi téli olimpia. A látványos, ugyanakkor visszafogottnak szánt megnyitón a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke békére kérte a világ vezető hatalmait, azonban az esemény fókuszában a hópelyhek, gyermekek és az órákon keresztül vonuló olimpikonok álltak. Képes összefoglalónk.
A téli olimpiára érkezett orosz államfő kínai kollégájával demonstrálta a két ország egységét, ami különösen az orosz-ukrán válság tükrében tűnik pikáns lépésnek.
A járvány problémát és mentséget is jelent Kína számára, amely úgy rendezhet védőburokba zárt téli olimpiát, hogy onnan az ország modern nagyhatalommá emelkedését illusztráló képek kerüljenek a nézők elé. Az pedig, hogy a világ mit gondol a színfalak mögötti autokráciáról, már nem érdekli a saját útja üdvözítő voltát hirdető Pekinget.
Ezen a csapáson halad Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor is, és ha megértjük, mit akarnak elhitetni a világgal a múlt kapcsán, az segít abban, hogy átlássunk terveiken a jövőt illetően, írja a Bloomberg szemleírója.
Kína nem akar konfrontációt – ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét. A koronavírus-járvány miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét a svájci városban.
Kína az eredetileg vállalt 50 éves időszak feléig tűrte el Hongkongban az egy ország, két rendszer elvet, aminek felszámolásával szemben a helyi ellenzék és a külvilág is eszköztelen volt.
